A BÁNAT? EGY NAGY ÓCEÁN
"A bánat? Egy nagy óceán.S az öröm?Az óceán kis gyöngye. Talán,Miöra fölhozom, össze is töröm."
(1846)
FELETETTERV:
1. BEVEZETŐ- Szerző elhelyezése korban, században.- Vers rövid bemutatása, milyen elemzési szempontok szerint vizsgálandó a mű.
2. TÁRGYALÁS:- Cím- Költői eszközök a versben- Vers műfaja- Szerkezet, azok kifejtése- Rímképlet
3. BEFEJEZÉS/LEZÁRÁS:- Versről alkotott saját vélemény.
FELELETTERV KIFEJTÉSE:
Petőfi Sándor 1823-1849 között élt és alkototott. Kiskőrösön született. Vándorszínész, házitanító, katona, színész volt. Felesége Szendrey Júlia volt, aki Petői eltűnése után nem várta ki a gyászévet, s hozzá ment egy másik férfihoz. A verset négy szempont szerint fogom bemutatni: először is elemzem röviden a címet. A költői eszközöket keresem ki következőnek, majd a vers műfajáról ejtek néhány szót. Védül pedig a vers szerkezetét, tagolását és a rímképletét mutatom be.
A címben jól látható, hogy egy kérdéssel indít: "A bánat?", majd egy azonnali válasszal folytatja és zárja le a címet: "Egy nagy óceán." Látható, hogy a vers címe megegyezik az első sorral. Metaforát használ a címben. A vers műfaja egyértelműen epigramma; megfigyelhető benne a két jól elkülönülő egység, a kifejtés és a csattanó. "Talán,/Mire fölhozom, össze is töröm." A kifejtésben az öröm és a bánat egymáshoz való viszonyítását írja le a költő. Szerinte a bánat olyan, mint egy óceán, az öröm pedig mint egy kis gyöngy. Nagyon gyönyörűen kirajzolódik a kettő közti különbség: az óceán hatalmas, a gyöngy pici. Ellentét mutatkozik a két metafora között, ahogy a bánat és az öröm között is. Az első három sorban előkészíti a verset, amiben az öröm és a bánat egymáshoz való viszonyítását írja le. Ebből kötkezik a hirtelen lezáró, egy másik, mégis ehhez az előkszítéshez kapcsolódó állítás, a csattanó. Az előkészítésben, mint írtam, a bánat és az öröm közti különbséget írja le. Ellentét van a kettő között. Mindkét érzelmi állapothoz egy-egy metafora tartozik: bánat = óceán, öröm = kis gyöngy. A két metafora ellentétet mutat, viszont egyik a másikból következik: "S az öröm?/Az óceán kis gyöngye." Ezt összefoglalva kimondhatjuk, hogy két egymással logikusan összefüggő metaforára épül az egész vers. A csattanó, vagyis a lezárás azt mutatja be, hogy az öröm nagyon gyorsan el tud illanni. Érződik, hogy a bánatnak jóval nagyobb hatalma van, mint az örömnek. Itt is kirajzolódik egy hierarchia a bánat és az öröm között. A szerkezetéhez tartozik a vers rímképlete is. Petőfi - a sorok furcsa tördelése ellenére - keresztrímet használ: A B A B. Az első és a harmadikkal, a második a negyedikkel alkot egy-egy rímet: óceán - talán / öröm - töröm. Költői eszközként a metaforát lehet említeni. Említésre került, hogy a címben is metaforát használ, és magában a versben is. Viszont a címben lévő metafora megegyezik a vers egyik metaforájával: "A bánat? Egy nagy óceán."
